Tegnapi nap 12 órás vonatut utan megérkeztem Chiang Maiba. A vonat 630 bahtba került nagyjából ami magába foglalt 3x étkezést, kávét teát es vizet és a majdnem 800km megtételét. Nekem tetszett az út, bár hosszú de az ember el nézegeti a tájat, alszik olvas vagy zenét hallgat. Egyedüli bajom a légkondicionáló volt az utolsó 3-4 órában tökéletesen lefagyott minden végtagom es az arcom. Túléltük (belorusz csajszival utaztam aki részt vett meditációs tréningen) es ket mexikói pedig repültek (Bangkok-Chiang mai lehet olcsó repjegyeket vadászni)
1 baht = kb 8 forint
ebéd
Kicsit macerás volt a szállás keresés mert a mexikóiak előbb ideertek de nem találtak 4 fos szobát csak 2-2 ami draga volt, ezért en hostelban aludtam egy elég ócska agyban (4fos koli 120 baht) de volt meleg víz, reggel pedig ingyen tea kávé és banán :)Ja es holnap egy Pepper nevű helyen alszunk de utana megint nincs szallasunk. Alapvetően nem lenne gond csak fesztivál van a heten uh befoglaltak sok szobát. Nem aggódom valami lesz, lehet a végen coachsurfingelek :)
Délelőtt sétáltam a városban, megnéztem a fő latvanyossagokat ami (nem) meglepő módon templomok :) volt ket kisebb is, benne ket szerzetes kiállítva uvegbura alatt, a többi turistával azon agyaltunk vajon "igaziak" vagy viaszbabuk? Félelmetesek mindenesetre mintha élnének es figyelnének. Aztán meditaltam a fő templomban (nevet nem tudom) es délután részt vettem egy rebirth&tantra órán. Elmondhatatlan es egyben félelmetes dolgot csináltunk. Körben letéve joga szőnyegek, teljesen normális főleg amcsi résztvevők, mosolygosak. Az olasz pali annyit kert hogy az órán kövessük a légzést amit megmutat es ne lepődjunk meg ha sírunk nevetünk vagy epp orgazmus una lenne. Nem értettem, nem voltak elvárásain, úgy hívtak erre a progira (coachsurfinges de nem ért oda) en azt hittem valamilyen joga ora lesz. Első 4 percben orron at lélegzünk kizárólag tüdőbe, majd szájon at. A lényeg h nincs szünet ki es be légzés között. Ami történt az megmagyarázhatatlan volt számomra. 5 perc alatt lezsibbadtak a labaim, az egesz testem, a kezeim gorcsben, nem tudtam mozdulni es azt hittem meghalok a világ legegyszerűbb dolgatol, hogy lelegzem! A többiek szinte egyszerre élhettek at ugyanezt az érzést, volt aki ordított volt aki sikoltott, fetrengett..Annyira berosaltam h abbahagytam a gyors lélegzést es kb fel órába telt mire ujra éreztem a kezeim. Ket or telt el de meg mindig remeg. Az ora végen elmondtak többiek mit éltek at, legtöbben felszabadultak, megújultak...sose gondoltam h a saját testem felett egyszerre veszem at es vesztem el az irányítást!
Most egy thai labmasszazson pihenem a történteket!
Csak 12 órája vagyok itt de mar mennyi minden történt! Es meg nincs vege a napnak :)
1 baht = kb 8 forint
ebéd
a táj
másodosztály a/c - brr
panorama
uzsonna maradék
Kicsit macerás volt a szállás keresés mert a mexikóiak előbb ideertek de nem találtak 4 fos szobát csak 2-2 ami draga volt, ezért en hostelban aludtam egy elég ócska agyban (4fos koli 120 baht) de volt meleg víz, reggel pedig ingyen tea kávé és banán :)Ja es holnap egy Pepper nevű helyen alszunk de utana megint nincs szallasunk. Alapvetően nem lenne gond csak fesztivál van a heten uh befoglaltak sok szobát. Nem aggódom valami lesz, lehet a végen coachsurfingelek :)
Délelőtt sétáltam a városban, megnéztem a fő latvanyossagokat ami (nem) meglepő módon templomok :) volt ket kisebb is, benne ket szerzetes kiállítva uvegbura alatt, a többi turistával azon agyaltunk vajon "igaziak" vagy viaszbabuk? Félelmetesek mindenesetre mintha élnének es figyelnének. Aztán meditaltam a fő templomban (nevet nem tudom) es délután részt vettem egy rebirth&tantra órán. Elmondhatatlan es egyben félelmetes dolgot csináltunk. Körben letéve joga szőnyegek, teljesen normális főleg amcsi résztvevők, mosolygosak. Az olasz pali annyit kert hogy az órán kövessük a légzést amit megmutat es ne lepődjunk meg ha sírunk nevetünk vagy epp orgazmus una lenne. Nem értettem, nem voltak elvárásain, úgy hívtak erre a progira (coachsurfinges de nem ért oda) en azt hittem valamilyen joga ora lesz. Első 4 percben orron at lélegzünk kizárólag tüdőbe, majd szájon at. A lényeg h nincs szünet ki es be légzés között. Ami történt az megmagyarázhatatlan volt számomra. 5 perc alatt lezsibbadtak a labaim, az egesz testem, a kezeim gorcsben, nem tudtam mozdulni es azt hittem meghalok a világ legegyszerűbb dolgatol, hogy lelegzem! A többiek szinte egyszerre élhettek at ugyanezt az érzést, volt aki ordított volt aki sikoltott, fetrengett..Annyira berosaltam h abbahagytam a gyors lélegzést es kb fel órába telt mire ujra éreztem a kezeim. Ket or telt el de meg mindig remeg. Az ora végen elmondtak többiek mit éltek at, legtöbben felszabadultak, megújultak...sose gondoltam h a saját testem felett egyszerre veszem at es vesztem el az irányítást!
Most egy thai labmasszazson pihenem a történteket!
Csak 12 órája vagyok itt de mar mennyi minden történt! Es meg nincs vege a napnak :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.